background

Hogy lesz két diplomás földrajztanárból programozó?

Két diplomájának megszerzésén túl számos területen dolgozott, ezek közül viszont egyik sem állt túl közel az informatika világához. Az Angliában töltött, körülbelül egy év során barátkozott meg a gondolattal, hogy szoftverfejlesztői pályára tér. Először Budapesten érdeklődött programozó képzések iránt – melyekre jelentkezett is –, végül azonban Szeged, és a Flow Academy mellett döntött. Többek között ennek okát, és László Bálint igen sok állomásból álló történetét ismerhetjük meg a következőkben.

Bálint Szabadkán született, illetve itt is nőtt fel, így igen sok minden ehhez a helyhez köti, és mivel Szeged jóval közelebb esik szülővárosához, ez előnyösebb választásnak bizonyult. Jelentős szerepet játszott döntésében az is, hogy bár szereti, életviteli szempontokból nem vonzotta a főváros.

2018 januárjában került Szegedre, de nem az első alkalommal. Egyetemista évei közül ötöt már ebben a városban töltött (egész pontosan 2006 és 2011 között), melynek során terület- és településfejlesztő geográfus lett belőle.

Milyen alapokkal érkezett?

Nos, tapasztalatai bőven vannak, viszont ezek egyike sincs érdemi kapcsolatban a programozással, vagy magával az informatikával. A múltban civilszervezetek, alapítványok élén állt, vezetett földműves vállalkozást, földrajztanárként gyerekeket tanított szerb és magyar nyelven egyaránt, online hírportált szerkesztett, jógát oktatott, vendéglátásban dolgozott, és még lehetne sorolni. Rengeteg területen kipróbálta magát, viszont elmondása szerint a Flow Academy képzéséig egyetlen for ciklust sem írt le, és nem végzett semmilyen olyan tevékenységet, ami érdemi alapot biztosított volna számára a programozásban.

Érdemes megemlíteni, hogy matematikai tanulmányai sem voltak a legfényesebbek, viszont mint azt tudni lehet, a fejlesztői munkavégzéshez leginkább megfelelő szintű logikai készségre van szükség, és nem 4-es, vagy jobb matekérettségire.

Felmerülhet a kérdés, hogy az embernek, így a harmincas évei elején nem-e késő belevágnia egy olyan képzésbe, illetve elindulni egy olyan pályán, ami elüt mindattól, amiben addig tevékenykedett. Nos, Bálint úgy gondolta, hogy nem késő, és ezzel a legkevésbé sincs egyedül a programozók között.

„Eddig mindig kettő vagy három párhuzamosan végzett munkám volt, heti 6-7 napot dolgoztam (10-12 órákat), és az ember ezt megelégeli előbb-utóbb, szeretne egy munkával jól keresni, olyan munkával, ahol lehet új dolgokat is tanulni. Nálunk (Szerbiában) például a tanári szakma az nem túl jó, nem jól fizet, és igazából nem is fejlődik sehova, tehát nincs meg az a két motiváló tényező, se a szubjektív, se az objektív motiváló tényező abban a szakmában, amit végeztem négy évig.”

– mondta Bálint, aki emellett megjegyezte azt is, hogy külön örülne, ha leendő munkavégzése során több időt tölthetne Szabadkán, és nem kéne szétszakadnia a két város között.

A képzés mellett

Bár a Flow Academy mellett nincs túl sok szabadideje, a labdarúgást, a gitározást, illetve a jógát, sikerült megtartania, mint hobbikat. Mivel ideje jelentős részét számítógép mellett tölti, szabadidejében próbál minél inkább kimozdulni ebből a közegből, és más tevékenységet folytatni, amire az említett hobbik igen jó lehetőséget biztosítanak.

Bálint egyszerre hagyta ott két munkahelyét a Flow Academy-n elkezdett képzés miatt, ami nem kis áldozatot jelent. Ennek ellenére szavaiból elégedettség szűrhető le úgy a képzéssel, ahogy a csapattal kapcsolatban, a Flow Academy egyik legnagyobb érdemének pedig az önálló problémamegoldó készség fejlesztését gondolja a csapatszellem megléte mellett, amit a képzésen nap mint nap tapasztal.

„… szokott elkapni ez a jó érzés, hogy na, valamit sikerrel befejeztem, de hát mindig ott lebeg, hogy mi az, amit még nem tudok, és akkor gyerünk tovább!”