background

Visszatekintés 2018 – hallgatószemmel

Vajon milyen volt a diákok szerint a tavalyi év? Mi ragadta meg őket a legjobban a képzésben? Tóth Máté exhallgatóval és a Delta csoporttal beszélgettünk arról, hogy milyen volt a Flow Academy részeként a 2018-as év.

Máténál nagy karrierváltás történt, hiszen másfél évet kint volt Angliában és takarított, ezzel ellentétben ma már fejlesztőként dolgozik egy jólmenő cégnél és visszajár a Flow Academy-hez mentorként is. Miután sikeresen befejezte a képzést, egyből el is kezdett dolgozni, előtte még a suli mellett meg kellett tanulnia egy másik programnyelvet az álláslehetőség miatt.

Körülbelül két hét alatt beleszeretett a programozásba és ma nem érti miért nem talált rá előbb erre a területre. Látjátok, nemcsak a hobbija, a szerelme is lett a programozás!

Oké, oké, de mit mondanak az újoncok?

Ami a programokat illeti, a bankett egy meghatározó élmény volt az ő életében is, ahol nagy izgalmak között mutathatta be a projektjét, amivel természetesen sikert aratott, ezután a hallgatók megkapták az oklevelüket és kiengedhették végre a fáradt gőzt az utolsó hivatalos összejövetelükkor. Ilyen tehát nálunk a véghajrá.

Mentorként ő a HTML részét viszi az oktatásnak, ami szerinte egy „mostohagyerek” a programozók körében, valahogy senki sem akarja annyira oktatni, de ő mártírként feláldozta magát a tudás nevében.

Hogy mennyire szerette is ezt a képzést, annál semmi nem mond el többet, minthogy ő szívesen kelt reggel hatkor, hogy beérjen, és nem is sietett haza az első busszal. Állítása szerint nem volt semmilyen klikkesedés, mindenki jóban volt mindenkivel. A folytonosság élmény benne van ebben a közösségben, hiszen ha az ember egy picit is tesz érte, akkor nem tud kiszakadni. A mentorok és alapítók is mindent megtesznek azért, hogy jól érezzék magukat az újoncok is.

Mit is mondhatnánk, Máténak bejött az élet!

Na, és mit élt át a nem sokára végző Delta csoport?

Elmondásuk szerint megörültek, hogy végre Szegeden is van ilyen intenzív képzés, ami a fővárosban is. A kezdeti időszakot is tök jól élték meg, és már az elején egy szuper csapattá kovácsolódtak. Már az első napokon is voltak ismerkedős, játékos feladatok, valamint a soft skill nevű órájukat is kiemelték, ami szintén a csapaterősítést szolgálta. Hiszen már mondtuk, egységben az erő!

Érdekes volt számukra, hogy a nyílt napokon ők is szerepelhettek, bemutatták az alkotásaikat, magát a képzést, beszélgettek az érdeklődőkkel. Ennek mi is örülünk, hiszen ők tudják a legfrissebben átadni a Flow-élményt az érdeklődőknek.

Nagyon sok program volt, a karácsonyi bulira különösen pozitívan emlékeznek vissza, de voltak szabadulószobában, olykor pedig kockulni is benn maradtak. Az utóbbinál különböző számítógépes játékokban mérték össze az erejüket a diákok egy vérre menő harcban. Csak digitális vérre, persze. Ötletek vannak, meg a nyitottság is megvan rá, hogy bármit szervezzenek maguknak. Csak el ne fajuljon a buli, ha az informatikusok kieresztik a fáradt gőzt.

Órák után is többször beültek a csapattal, volt hallgatókkal, mentorokkal így saját szervezésben iszogattak, beszélgettek. Volt filmnézős napjuk is, játék készítéses témában, utána pedig egy IT történeti kiállítást néztek meg. Örülnek, hogy nagyon nyitott a hozzáállás, és mindig gondolkodnak új programokon.

Kiemelték pozitívumként, hogy összeér a két képzés egy hónapig, velük is tudnak ismerkedni, kérdezősködni, mesélni, segíteni egymást. Közösen mentek meetupokra is, amit ilyen lazább szakmai programként éltek meg.

Bár a legtöbb idejüket a tanulás veszi el, és kevesebb idő van a nagyobb hétköznapi programokra, de ezt egyaltalán nem bánják. Most pedig a home projekteken dolgoznak, ezen forognak az informatikus agytekervények, valamint nem sokára a cégekkel is ismerkedhetnek, amit már nagyon várnak.

Ha rosszat is mondtak volna, lelkem rajta, azt is beleírom, de ilyen nem történt!